Érted ki megy?

Az élet megy tovább. Új idők, új kihívások. Haladni kell(ene) korral. Ez valakinek sikerül, valaki(k)nek nem.

Nemrég újra megnéztem Gothár-Bereményi filmjét. Isten látja lelkem, akkor eszembe nem jutott párhozamot vonni és áthallásokat generálni a mával, főleg nem a máig szocialista nagyvállalati képet mutató OMSZ-szal. Egyszerűen csak élveztem a filmet, Znamenák és Őze Lajos játékát, gondolkodtam sok mindenen, politikán, múlton, jelenen.

Aztán csak úgy alakult, hogy a film címe megint eszembe jutott a közelmúlt eseményeiről, vagy a filmről a közelmúltra húztam egy szabad asszociációs ívet, de tulajdonképpen mindegy is hogy történt, lényeg a lényeg, elkeseredtem.

Lezajlott az OMSZ regionális orvosigazgatói pályázatsorozata. Az eljárásrendi marhaságokról, a kilógó lólábakról beszélni sem érdemes, de az eredmények mellett szó nélkül elmenni nem lehet. Elképesztő az a cinizmus, ami a vezetőséget jellemzi. A Napnál világosabb, hogy a változtatásnak szándéka sincs meg. A jelenlegi vezetés csak abban érdekelt, hogy minél tovább fenntartsa hatalmát, miközben az évek gyorsvonatként robognak el mellettük. Aki kicsit is nyíltabb, aki másként gondolkodik, azt eldobják és jó elvtársra cserélik (régi apparatcsik, kellett neki a pozíció évek óta) - ld. DAR -, ahol abszolút friss erő lehetne, ott mondvacsinált okkal elvetik és parkolópályára teszik, maradjon a régi bútordarab - ld. ÉMR -, a KDR-ről és a NyDR-ről pedig ne is beszéljünk. Veszprémben dr. Most egyeduralkodó, hatalma és viselkedése lassan a Castro családot idézi, Szombathelyen pedig tutira mentek. Ki sem írták az állást, ha bukik a parlamenti és polgimestis mutatvány, hát szabad a visszaút. ... Pont. Szép Imrét nem kellene visszahívni?!

Megállt az idő. Ugyanazok az arcok, ugyanazok a szereplők (kivéve pár saját nevelésű szervilis ifjúgárdistát) - ugyanazok a gondok. A cég pedig szépen sorvad. Lassan egy évtizede pont semmi nem történik, a KICS-ben még mindig mágnestábla van, a szóvivő persze már web2 módon Kékfényezik, de ettől még akadozik az adás... Is. Szedett-vedett munkaruhákban a mentődolgozók, dolgozói ad hoc kuncsorgás a közösségi oldalakon új autókért, felszerelésért, de közben 20 perces késlekedéssel indítanak egységet a két éves égett gyerekért - és még sorolhatnám.

Hallom máris a felzúdulást, a hőbörgést, hogy ugyan, dehogy, meg csak vádaskodik, és különben is! Abcúg!

Na, akkor tessék szépen elővenni Moldova Tékozló Koldusának első részét. Rémlik valami? Igen, bizony, 2002-t, 2003-at mutattak a naptárak akkor, amikor a könyv íródott. Lassan 10 éve. És pont ugyanazok a szereplők játszanak ma is, helyenként volt néhol ugyan egy kis szerepcsere, de a sztori aktuális. 2002-ben leírta MGy (71. oldal), hogy az állomány szerint Göbl alkalmatlan vezetőnek. Akkor mit keres még ma is ott?! (Persze, tudom, pénzt... ) Gorove, Göndöcs, Mártai mennyivel felkészültebbek a feladatra? Ők mit keresnek ott? (persze, tudom, ...) Lehet látványosan felzúdulni az Isteni Műszak trailerén a szóvivőnek, de tessék már egy picit a valós helyzettel szembenézni, önmagukban elmélyedni, tisztelt Szürke (Eminenciás) Uraim! Lássunk végre egy programot, a morális válságból kivezető iránymutatást, a kor kihívásaira megfelelő választ! Mert az nem program, hogy ha lesz pénz, lesz mentőautó, ha nincs pénz nem lesz mentőautó. Ezen az alapon Marika néni is lehet legközelebb főigazgató, bár ő lehet, hogy a konyhapénz beosztásával jobban felkészült a feladatra, mint mások. 

A Moldova könyv minden része hiteles lenyomata lehetne a mának is. Tulajdonképpen az is. Sehol, semmi változás. Úgy telt el közel egy évtized, hogy alig-alig változott valami. A könyvet ma gyakorlatilag lényegi átdolgozás nélkül, újra ki lehetne adni. Kivéve talán a 9. fejezetet. Az ugyanis már dokumentum értékű és egy letűnt kor emléke. Ott minden megváltozott, (nagyrészben) ledolgoztuk a restanciát. Máig.

Ha Moldova György pedig újra anyagot kezdene gyűjteni, nos akkor félő, hogy újra a gondok kerülnének előtérbe.

Mert megállt az idő. Sőt: visszafelé járnak a mutatók...