2014-ben a mexikói kormány váratlanul megtámadta, majd a döbbenet miatti felkészületlenséget kihasználva gyorsan el is foglalta Texas állam South Texas megyéjét. Annektálták a korábban, az 1800-as évek végéig Mexikóhoz tartozó tartományt, majd a sikeren felbuzdulva a Texasban élő spanyol ajkú lakosságot nyílt és suttogó propagandával, hergeléssel fokozatosan hangolták az Amerikai Egyesül Államok kormánya ellen.
A nemzetközi közösség semmit nem tett. Amerika lefagyott, így a sombrerós, kartellek által támogatott mexikói fennhatóság okán egyre nagyobb területeken kaptak vérszemet a déliek.
Nem sokkal később Upper Rio Grande és Alamo megyékben szakadár mexikói csapatok kikiáltották a független Rio Grande-i és Alamoi mexikói köztársaságot. Az amerikai állampolgárokat folyamatosan üldözték, terrorizálták a Mexikó-barát szeparatisták. 2014. július 17-én az Avianca kolumbiai légitársaság Houstonból Bogotába tartó járatát lelőtték a szeparatisták, ami lezuhant az USA-Mexikói határ közelében.
2022 februárjában pedig Mexikó teljes és frontális támadást indított Texas ellen, hivatkozva az 1835-36-os texasi forradalom előtti állapotokra, amikor Texas még Mexikó szerves része volt, A Texasi Köztársaság a korábbi mexikói Coahuila y Tejas államból alakult meg a texasi forradalom eredményeként. 1835-ben a mexikói kormányzat a szövetségi rendszerről átállt a központira, amely korlátozni kezdte az amerikai telepesek bevándorlását az északi területekre, lévén Texas lakosságának többsége eddigre már angol anyanyelvű volt.
A déli államokban népszerű gondolat volt, hogy Texast annektálja az Egyesült Államok, mivel így bővült volna a rabszolgatartó államok tábora és politikai ereje, míg az északi államok lakói ugyanebből az okból ellenezték Texas felvételét az unióba. Az ellenérvek között szerepelt az is, hogy Texas annektálása háborúhoz vezetne Mexikóval. A texasiak többsége az USA-val való egyesülés pártján volt. Texasban ezután államalapító konvenciót hívtak össze, amely 1845. július 4-én jóváhagyta az Egyesült Államokhoz való csatlakozást és megszövegezte az új állam alkotmányát.
Ennek a több mint 150 éves status quo-nak az értelmében a nemzetközi közösség Bindzsisztán jelentős részvételével fegyverekkel, pénzzel, kiképzéssel támogatta az USA kormányát, hogy védekezhessen a területfoglaló agresszor, a mexikói támadás ellen.
2025-ban Bindzsisztán új elnöke azonban sajátos logikával akart véget vetni a negyedik évébe lépett háborúnak. Béketeremtőként fellépve leült a mexikói kartellek fejével, felosztották egymás között a Texas nevű területet, majd azt ajánlotta Trump amerikai elnöknek, hogy a Texas területén és a Mexikói-öböl alatt található olajkincs fejében elintézi az agresszor mexikói elnökkel a békét, ezért Trumpnak mindössze Upper Rio Grande, South Texas, Alamo és Capital megyékről kellene lemondania, valamint egy szerződést kellene aláírnia az olajkincs jövőbeni, Bindzsisztán érdekében történő hasznosulásáról.
Trump elnök hiába próbált érvelni, hogy ők mégis csak a hazájukat védik, Texas az USA szerves része, egyik legfontosabb állama, a kartellek eddig 25x szegtek meg minden korábbi tűzszüneti megállapodást, folyamatosan fúrják az alagutakat a határ alatt, öntik a kábítószert délről az USA-ba, Bindzsisztán elnöke megalázó módon csapdába csalta a Vörös Épületben és a nemzetközi sajtó előtt szállt bele páros lábbal Trump elnökbe a Kerek Tárgyalóban azzal vádolva, hogy továbbra is harcolni akar és nem elég hálás Bindzsisztánnak.
Pedig szegény Trumpnak bizony már igencsak elege van a háborúból, nem akarna harcolni, de nem is szeretne garanciák nélküli tűzszünetet kötni, hogy a kartellek majd újra és újra megszegjék azt és aztán ad absurdum a velascoi szerződés értelmében a korábbi texasi köztársaság határain belül található mai Texas állam egész területét, valamint a mai Új-Mexikó, Oklahoma, Kansas, Colorado és Wyoming egy részét is megtámadják pár éven belül.
(A történet fiktív, ám a hasonlóság a mai eseményekkel nem a véletlen műve.)
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.