Leszálláskor jó pár sms várt, olvassak, újabb OMSZ-os botrány van. Őszinte leszek, sokkal korábbra vártam, hogy kiborul a bili. Az RSI kapcsán pár embernél betelt a pohár, az pedig, ahogy a tekintetes OMSZ kezeli a kérdést, csak olaj a tűzre.

Az RSI-vel ugyanis nem az a baj, hogy van. Hanem az, ahogy.
Még aktív igazgató koromban, egy debreceni kongresszuson történt szűz bemutatón én voltam az első cégvezető, aki azt mondtam, hogy "meg van véve". Az ötlet támogatható lett volna, ám azok fölé, akik az eljárást propagálták, bizony akkor is és azóta is komoly kontroll kellett volna. 
Engem azóta másfelé vitt az élet - a srácok pedig fék nélkül maradtak. Olyannyira, hogy az elengedett gyeplő a betöretlen csikóknál vadságot, mindenen keresztülvágtató kivagyiságot hozott. Azt hiszik, hogy bárkivel, bármit megtehetnek. 

Külföldről új eljárást hazahozni dicséretes. Ám butaságról, tapasztalatlanságról tanúskodik, ha adaptálás nélkül, 1/1 másolva akarják sok ezer embernek a nyakába varrni. Egy olyan rendszerben, amelyik ezer sebből vérzik, és igen, kedves barátaim, ahol nem ez az elsődleges prioritás. Annál az OMSZ-nál, ahol laza 20%-os fluktuáció van, ahol az alapszintű eszközök és bizony jártasságok is hiányoznak, ott életveszélyes erőszakkal átverni.

Csak mert egy monomániás bolond százat csinál. A rendszeren gőgösen, cinikusan, erőszakosan átvert képzés(?) nem jelent gyakorlatot, nem ad kompetenciát, az, aki ma két napig tanulja, a jövő héttől nem lesz hiteles oktatója. Főleg, hogy kartonpapíron imitálják a sebészi légút kivitelezését, bábukon a gyógyszer hatását, és még sorolhatnám. Mindezt pedig teszik úgy, hogy mindenkit megfenyegetnek, egyeseket megaláznak, ki leszel rúgva, nem kocsizhatsz, visszaminősítünk, stb. stb...

Hangárban, garázsban, tanteremben tartott gyorstalpaló nem jelent sok éves kórházi gyakorlatot, nem pótolja az egymásra épülő képzés fontosságát. Cinikus a narratíva, ami az átjárható légút (ld. ABC) elsődlegességére hivatkozva akarja igazolni, hogy miért is ennek az eljárásnak az ilyen mértékű erőltetése. Miközben az állományból sokan vérzést sem tudnak csillapítani, nyakrögzítőt sem tudnak felhelyezni.

Elkeserít, hogy otthon a szakma csak a színfalak mögött, suttogva meri kimondani, bizony aggályos az egész úgy, ahogy van. Bűzlik a dolog a jogszerűségétől kezdve a gazdasági vonzatán keresztül a szakmaiságáig bezárólag. Ez tematizálta az elmúlt időszakot, miközben sok helyen az alapvető feltételek sincsenek meg a mindennapi munkához. 
Az elmúlt években a háttérbeszélgetéseken sorra fogalmazta meg sok jeles ember a kritikát, ám - ki tudja milyen okból - senki nem mondta, hogy gyerekek, ácsi!

Külföldről minden kicsit másképp látszik. Leginkább letisztultabban és kontrasztosabban. Azok, akik ma nagy mellénnyel erőszakosan csak és kizárólag az RSI-t erőltetik, bizony elfelejtenek pár dolgot. Leginkább azt, hogy ők bármennyire is hiszik, nem tévedhetetlenek. Tapasztalatuk, szakmai megalapozottságuk nem áll mindenek felett, sőt... Ismerjük az életútjukat, mosolyogtató is lehetne a buzgalmuk, csak hát sajnos a tét itt ennél azért sokkal nagyobb. 

Tetszik, vagy nem, itt a lét a tét.