A jelenlegi helyzetet mindenki ismeri. Ki a központi csatornákból, ki az alternatív forrásokból, ki dolgozik benne, ki elszenvedi, vagy látott olyat, aki benne dolgozik, vagy elszenvedi. Túlterhelt kórházak, egészségügyi dolgozók mellett teljes ágazatok álltak le, emberek sosem látott tíz- és százezrei vannak munka, így bevétel nélkül.

A bajokra figyelmet felhívni próbáló segélykiáltásokat, rendszeresen kritizáló posztokat napi szinten olvashatunk. Én magam is meg-megfogalmaztam rendszerkritikákat, de mentségemre szóljon, hogy tettem/teszek is a magam lehetőségein belül azért, hogy valamelyest jobb legyen a helyzet. Mindemellett jó párszor igyekeztem nem csak kritizálni, hanem megoldást is javasolni. 

Most csak ezt teszem ismét, a bajokat ismeri mindenki.

Tavasszal ezeket már néhány potens embernek már elmondtam. Semmilyen  érdemi lépés nem történt, hát tessék, még egyszer, hátha... A kórházak háttérmunkájának kisegítésére tessék:

1. A munka nélkül maradt szállodai szobaasszonyok, takarítónők kapjanak munkát a kórházakban, hogy tehermentesítsék a nővéreket, akik így az ápolásra, a szaktudást igénylő munkájukra tudnának jobban figyelni. Ágyazás, takarítás itt is, ott is ugyanaz és egy hotelben sokszor durvább dolgokat látnak, mint a kórházban...
2. A szállodai, éttermi konyhai kapacitásokat tessék beforgatni a kórházi élelmezésbe. Állami megrendelésekkel lehet segíteni a szektort.
3. Munka nélkül maradt pincérek részt vehetnek a tálalásban, a napi élelmezésben.
4. A földön ragadt légikisasszonyokat tessék alap ápolási feladatokra átképezni. MIndennapi munkájuk része az utasok "ápolása", van elsősegély oktatásuk (a WIZZ indulásakor 2004-09 között a teljes magyar, román csapatot én oktattam, lelkes, értelmes lányok voltak, komoly anyagot kaptak, ma sem lehet másképp). Erre egyébként jó példa a SAS (skandináv légitársaság), ahol már tavasszal kaptak a grounded lányok átképzést, mi ezzel a nyáron elmaradtunk, de egy sima alap mentőápolói képzés is azt hiszem mindössze két hét... Elnevezhetjük őket földreszállt angyalnak is.

Munkanélküli segély helyett érdemi munka, hasznosság érzése, involválódás az eü-i dolgozók mindennapjaiba, fejlődő szolidaritás érzés tapsolás helyett, tehermentesülő szakellátók, munkabérhez, így levegőhöz jutó emberek, családok, szívesen sorolom még a javaslatom előnyeit. Ja, a fentiek szabadok kiegészíthetőek még egyéb, komoly válságban lévő foglalkoztatotti csoportokkal, mert az egészségügyiekről több bőrt már nem lehet lehúzni...

Némi állami átcsoportosítással, költségvetési áldozatvállalással, megrendeléssel közmunka és látszattevékenység helyett valós, win-win helyzet, ami jól mutathatná, hogy milyen összefogásra is képes az ország.