"Jó mulatság volt, de még egyszer ezt a kabarét nem adjuk elő – mondta Orbán Viktor a napokban kudarcba fulladt e-útdíj-tenderről." (http://index.hu/gazdasag/2013/01/23/orban_sajat_hataskorben_epiti_a_kormany_az_e-utdijat/ )
Ennyi. Nem kell itt lacafacázni, közbeszereztetni, objektíven versenyeztetni. Ami nem megy, ne erőltessük. Hogy egyébként mi is verte szét ezt - és még ki tudja mennyi másik projektet - most ne feszegessük. Kit érdekel, hogy korrupció, pártérdek, vagy csak egyszerű szakmai alkalmatlanság vezetett a sokadik kudarchoz... Sajátos konklúzió, az egyszer biztos. Hogy mondjuk hogyan is építi majd ki a rendszert épp az a minisztérium, amelyik nem tudott egy eredményes és sikeres közbeszerzést lebonyolítani, na az számomra még rejtély...
És kérdés persze az is, hogy miért pont itt telt be a pohár. Avagy miért pont itt kezdett kínos lenni a röhögés?
Szűkebb szakmám, a mentésügy terén is zajlik épp egy informatikai tender, egy nagyságrenddel kisebb értékben ugyan, mindössze 2,2 mrd a becsült érték, de a jelentőssége legalább ennyire fontos lenne. Ugyanis azt szándékozik elérni vele a kiíró, hogy a mentőautók kiérkezése egyre rövidebb időn belül valósuljon meg, a rendelkezésre álló kapacitások pedig minél optimálisabban legyenek kihasználva.
Bevetésirányításnak, mentésirányításnak hívják.
2005-2006 óta mojolnak vele a drágák, most már a kapkodó fázisban tart a projekt, a múltkori csúfos véget érő próbálkozás után aktuálisan épp január 14-ig kellett ajánlatot adni a felhívásra. Csak zárójeles megjegyzés, hogy nem venyigeszú és plankton párosítását kell megvalósítani, hanem egy olyan rendszert, ami szerte Európában, de több hazai cégnél is (ld. pl. Vízművek) évek óta működik. Nem lepődnék meg, ha lassan nem lenne olyan cég, amelyik pályázni akarna újra és újra, kódoltan, vagy kódolatlanul kudarcra ítélt állami pályázatokon.
Ugyanígy helyben toporog 2007 óta egy 11,5 mrd-os mentés-légimentés fejlesztési EU-s pályázat. Többször írtam róla, eredmény még sehol.
A mai nap fejleményeinek tükrében kíváncsian várom, hogy a porondmester mikor rendeli magához a bohócokat és tanítja őket móresre. Mondjuk velük, saját hatáskörben megcsinálni éppolyan ambíciózus vállalkozás lenne, mint vödörrel kimerni a tengert. Ugyanis székük ugyan van, de a szakérelmük az, ami hiányzik.
Kár, hogy Magyarország itt tart.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.