Értem én, nnnnna. Kellett végre valamit lépni. Kommentáltam is az utasítást - feltehetően - kiváltó BLIKK cikket az idióta mentődolgozókról, akik eszméletlen beteg szállítása közben pózoltak egymás kamerájának.. Ám biztos vagyok abban, hogy a cikk csak az utolsó csepp volt a menedzsmentnek a pohárban. Hiszen a közösségi média adta lehetőségek mentén az elmúlt évben egyre erősebb lett a kritikai véleményeket (is) megfogalmazó posztok hangja. Én azonban biztos mást léptem volna.
Az OMSZ közösségi médiát szabályzó főigazgatói utasításáról van szó.
A szándék érthető, a módszer (számomra) kevésbé. Persze ízlések és pofonok, vezetői koncepciók különböznek. Nincs is ezzel semmi baj. Vitathatatlan, hogy szinte egyik napról a másikra látványos eredményt ért el az utasítás, gyakorlatilag nullára redukálódott a korábbi posztokhoz és hozzászólásokhoz képest a nevüket és arcukat vállaló OMSZ dolgozók aktivitása. Főleg a szervezetet érintő kritikai aktivitása.
Aki nyilvánosan is megszólalt, az az új szakszervezet volt. Vétót jelentett be. Ma még szokatlan az ő szerepvállalásuk, de ez relatív. Ugyanis egy szakszervezetnek - akár - ez is a feladata lehet. Szokatlan, mert a tradíciókkal rendelkező MÖSZ eleddig alig hallatta a hangját, legalábbis ilyen vehemens érdekképviselet(?) nem volt rájuk jellemző. Én értem az újakat, de lehet, hogy csak azért, mert egyszer, közel két éven keresztül a vasutas szakszervezetekkel kellett egyeztetnem. Hát az igazi mélyvíz volt...
A téma amúgy lényegesen túlmutat az OMSZ-on. Alapvető emberi jogi, magánélethez, magánvéleményhez, de munkáltatói érdekekhez is kapcsolódó kérdéseket feszeget. Kétségtelen, hogy a kérdésben az OMSZ sok szempontból megelőzte korát, hiszen az elsők között lépett. Így hát megengedhető a kezdők csetlése, botlása, biztos is vagyok abban, hogy finomítani, pontosítani fogják hamarosan az inkriminált utasítást.
Különösen azért, mert az FN.hu cikksorozatában (http://fn.hir24.hu/itthon/2012/01/30/cenzura-vagy-cegmentes(1)/ http://fn.hir24.hu/itthon/2012/01/31/jon-a-felszbuk/) máris olyan potenciális buktatókra derült fény, amiket egyetlen, a cége érdekeit szem előtt tartó jogi képviselő sem hagyhat korrekciós javaslat nélkül. A cikkek amúgy olyannyira tárgyilagosan közelítik meg a témát, bár kétségtelen, hogy az OMSZ konkrét esetéből kiindulva, hogy van olyan ismerősöm, aki máris továbbküldte azokat a saját jogi irodájának elemzésre és a saját cégére vonatkoztatva hasonló szabályzó bevezetéséhez javaslattételre. Ebből a szempontból tehát az OMSZ menedzsment érdeme elvitathatalan.
De addig is, míg a cikksorozat folytatódik és újabb aspektusból világít rá a kérdésre, ragadjunk le egy picit a kukta fizikájánál. Mert a FB egy kicsit a szelep szerepét játszotta a forrongó hangulatban.
Fogadjuk el tényként, hogy a dolgozók kevés pénzért sokat dolgozó, kizsigerelt emberek. A munkakörülmények messze vannak a GOOGLE munkahelyekétől, frusztráció, stressz, anyagi és morális válság jellemző. Ebben a helyzetben érthető, ha mindenre ugranak, minden vélt, vagy valós sérelemre sokszor hiperérzékenyen reagálnak, minden (néha akár alaptalanul) gyanús dologra tényekkel, vagy épp folyosói pletyka szinten reflektálnak. Tény, hogy néha árnyékra vetődnek, de alkalmanként bizony valós tényeket hoznak nyilvánosságra.
És mi történt közben, utána? Semmi. Az ég egy adta világon kívül semmi. Mert a rendszer ettől nem fog felbomlani, se jobb, se rosszabb nem lett a kommentektől, sőt, a nyitott szemmel járó vezető kaphatott egy kis infót a legégetőbb problémákról, esetleges "támadási felületekről". A dolgozó viszont kicsit kiadta magából a dühét, jól megmondta a megmondanivalóját, kicsit meg, vagy belenyugodott az általa megváltoztathatatlanba, kieresztette a gőzt - majd másnap bement dolgozni és minden ment tovább.
Most viszont, hogy a szelepet lehegesztették, ki tudja mikor, hogy és hol fog robbanni a felgyülemlő gőz?
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.