Vége. Tessék tudomásul venni, hogy vége. A főigazgató lemondott Önökről. Más logikus magyarázat ugyanis nincs...
Bajba jutott? Kórházba kellene menni? Egyáltalán, mentő kellene? Mostantól szerencse kérdése az egész. Kiszámíthatóságnak, minimum elvárható hatékonyságnak lőttek. Tessék inkább KENÓ-zni...
Na de mi is történt?
Tudjuk, hogy van az országnak egy mentőszolgálata. Az Országos. Állami vállalat, olyan is. Egyik oldalon öntik bele a pénzt, a másikon meg ... (nem, nem lopják, ilyet nem írunk le) kifolyik. Az, hogy mégis működik, úgy, ahogy, az nem a menedzsmentnek köszönhető, hanem a sokezer mentődolgozónak, akik naponta elmennek dolgozni - és ha úgy adódik, akkor Önökért. Már persze ha a menedzsment kiállíttatja, szervezi a szükséges gépkocsiparkot.
Van több, mint 200 mentőállomás az országban, onnan naponta - a Szervezőlevélben foglaltaknak megfelelően - x számú autónak kellene indulni hhoz, hogy mindenhova időben odaérjenek. A cég persze sosem volt képes a 100%-át kiállítani a kocsiknak, de volt idő, amikor legalább törekedtek rá. 2008 december 5-én, az akkori főigazgató megpróbálta, az alábbi utasítást adta ki:
Elég egyértelmű, a jószándék legalább látszik belőle, komplexen kezeli a kérdést, törekedik a maximumra, meghatároz egy minimumot, prioritásként kezel kiemelt technikákat, felelősségi kört jelöl ki, sajátját is beleértve. Hogy mennyire volt persze betartható, az más kérdés, de legalább megpróbálta megfelelő módon megközelíteni a problémát.
Egészen mostanáig.
Az arcátlan és alkalmatlan vezetés ugyanis pökhendiségében mára oda jutott, hogy az alábbi utasítást adta ki, amolyan "nesze nektek, nekem mindent lehet" alapon:
Tetszenek érteni végre, miért kell Mártai Istvánnak AZONNAL távozni az OMSZ éléről?
Ez az ember a tavalyi 2,6 mrd után ma is havi 200 millió forintos hiányt termel az Országos Mentőszolgálatnál és úgy gondolja, hogy azzal kell spórolni, hogy a mentési feladatok hatékonyabb ellátása érdekében meghozott korábbi főigazgatói utasítást hatályon kívül helyezi.
Ezzel az egy mondattal megszűnt a minimum elvárás, a felelősség, mostantól kezdve ha lesz kocsi, szerencsénk lesz, ha nem lesz, akkor pechünk. Számonkérni senkin semmit nem lehet, a régiós vezetők majd csak felteszik a kezüket, hogy nekik nem kell minimumot szervezni, nem kell kiemelt figyelmet fordítani a roham- és esetkocsi szolgálat üzemeltetésére.
Most persze majd a szóvivő lerúgja a fekete lakkcipőt, kiáll a kamera elé és gyorsan elmagyarázza, hogy az utasítás nem is ezt célozta, hanem pont fordítva, emlékeznek, a mentőautó botrányt is szögletre mentette nemrég a főnökének. A kérdés sajnos így még aktuálisabb: Quo vadis, OMSZ? http://mentes-maskepp.blog.hu/2013/02/13/quo_vadis_omsz
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.