2011. október 6.
Amikor pár napja hallottam, hogy a szabó megy a főigazgatóságra, retro parolis zakó próbára, hát azt hittem kandikamerával filmeznek. Mert olyat már hallottam, hogy szingapúri textilkereskedő méretre varr inget magyarországi méretvétellel, de az mégiscsak elég úri muri. Legalábbis szerintem.
Namost ehhez képest az, hogy az OMSZ vezetése a szakmai és morális válság közepén továbbra is a múltba révedve, látványpékséges elemekkel bíbelődik, nos az maximum urizálás, de leginkább tényleg maga a kabaré. Vagy provokáció.
Nem értettem a fene nagy felbuzdulást, de egy friss képen lehullt a lepel.
Néhány korábbi írásomban - amúgy mellékesen - megemlékeztem az OMSZ vezetők dizájnelemeiről, de azt legrémesebb álmaimban se gondoltam, hogy a fehér frottírzokni-szandál, csilicsáré nyakkendő és VOR zakó parolival is kiegészül. Mindez különösen bosszantó annak fényében, hogy a mentődolgozók ruhája szedett-vedett, százmilliókat tapsoltak el kínai pamut (érstd: pille palackból szeköndhend riszájköl fonott), 5 mosás után szarrá menő cuccra.
Az alkalom pedig, ahol sikerült lesifotósunknak egy haute couture villantást lencsevégre kapnia, nos az a kolontári megemlékezés volt. Ahonnan a légimentőket épp megint véletlenül kifelejtették.
Ehelyett ezúton nyújtok át minden volt kollégámnak egy levelet, amit pár napja kaptam a FB-ra egy ismeretlentől:
"Ne haragudjon, hogy csak ugy bejelöltem, de olvastam a linket, és ugy éreztem ezt az embert nekem meg kell ismernem. És a csoda megtörtént mert csak ahogy beirtam a nevet mindjárt Önt adta ki. Én szeretném megszoritani a kezét, és köszönetet mondani Önnek. Az én barátnőm kolontári ott volt végig és segitett a szüleivel együtt, a nagypapája házánál állt meg az iszap tovább nem ment de rokonait menteni kellett... én kint voltam akkor is Londonban ugy tudositott és mesélt ahelikopterekről is... tudja, az ottani emberek nagyon hálásak önöknek, ők nagyon jól tudják kik azok akik segitettek nekik... nem voltak boldogok hogy jöttek a " nagyok" a vezetők és ott paroláztak... ahogy most is némák mikor a megemlékezés tart és a koszoruzáson kérték hogy ha majd elmentek a nagyok a méltoságok akkor majd ők a kis emberek a délutáni koszoruzáson vegyenek részt, addig senki ne helyezzen el koszorut amig a méltoságosak el nem vonulnak.... ők maguk szeretnének emlékezni és nagyon is jól tudják kik voltak a hősők. Mi mindig tesszük a dolgunkat némán.... de Önökre a megmentettek áldása száll, a hozzátartozok hálája."
Ez magáért beszél és többet ér mindennél.
A rangjelzések meg tökéletesen érdektelenek lesznek minden dolgozónak, ebben biztos vagyok.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.