Van már mögöttem annyi, otthon és külföldön, beosztottként és vezetőként, hogy jelezhessem: kifordult a sarkából a világ. Valami nagyon nem stimmel.
Az elmúlt években riasztó folyamat indult el, ami augusztus elején érte el azt a szintet, amikor szívem szerint megnyomnám az ALARM gombot. Villogjon a piros fény, vijjogjon a sziréna, halló, EMBEREK, baj van!
Egy normális társadalom normális egészségügyi rendszerében normális szabályzók vannak érvényben, normális felügyeleti szervek, szakmai kontrollok működnek. Automatikusan.
Nem így Magyarországon. Évek óta figyelem a tendenciát, de a miskolci halmozott tragédiák ügye kiverte nálam (és sok mindenki másnál) a biztosítékot. Egy normális államban ugyanis elképzelhetetlen, hogy egy hasonló esetbe az állam túlmozgásos, gondoskodó atyaszerepben minden áron tündökölni akaró miniszterelnöke operatívan beavatkozzon. Drága polgárok, ez egy egészségügyi szakmai kérdés, aminek vannak ugyan tágabb társadalmi vetületei, de maga a konkrét ügy egy egészségügyi kérdés, semmi más. Ehhez képest Magyarországon maga a miniszterelnök ragadta magához a hivatalos eljáró hatóság szerepkörét (http://mandiner.hu/cikk/20130812_felfuggesztettek_a_miskolci_korhaz_vezetojet) és emelte a kérdést ezzel azonnal politikai szintre.
Mi vaaaan? Nem érzi az az ember, hogy pont ezzel rúg öngólt és igazolja azt, hogy Magyarországon összedőlt a normális rendszer?!
Egy normális rendszerben ugyanis egy ilyen esetben a JÓL MŰKÖDŐ felügyeleti szervek (nevezzük hozzáértő kórházigazgatásnak, ÁNTSZ-nek, járványügynek, szakfelügyeleti rendszernek, szakmai kollégiumnak, bárakárminek) AUTOMATIKUSAN lépnek és járnak utána az ügynek. Az ő SZAKMAI vizsgálatuk adhatja vissza a polgárok hitét az intézményben, az adott osztályban, a szakértők elemzése tisztázhatja a helyzetet, nem a két-hét-alatt-rend-lesz belügyminiszter rendőrsége, ami falhoz állítja az amúgy is kizsigerelt nővéreket. Elképesztő és elkeserítő. Számomra valahogy elképzelhetetlen, hogy hasonló módon reagáljon a thai miniszterelnök egy pattayai, vagy éppen a cseh kollégája egy ostravai esetben... Ha a T. EMMI-nek mégis lenne hasonló esetről tudomása, akkor várom a felvilágosító emiljüket.
Az egészségügy átpolitizálódása, ugyanakkor szakmai kontroll nélkül hagyása pedig a "fejétől bűzlik a hal" örökérvényű axiómának megfelelően alsóbb szinteken is megfigyelhető.
Tavaly nyáron a GYEMSZI TILTOTTA LE a sürgősségi szakfelügyelő főorvost arról, hogy HITELES és egyébként a feladatra felkent hivatalos szakértőként véleményt mondjon a sajtónak a súlyosan sérült kisgyerek letakarásáról és ellátás nélkül hagyásáról ismert orvos ügyében (http://fn.hir24.hu/itthon/2012/06/21/a-halottnak-hitt-fiu-es-az-istent-jatszo-mentos/). Hogy is szólalhatott volna meg, hiszen az államtitkár egyik kegyeltjéről volt szó, akit utóbb Szócska úr az OMSZ főigazgatói pozíciójával is megbízott. Annak a szervezetnek a vezetésével, amelyik dolgozói tudják, hogy mit tett a jelenlegi főnökük tavaly nyáron. A struccpolitika és politikai demagógia pedig működött: a beiktatáson az államtitkár lezártnak tekintette az ügyet.
Ha pedig még lejjebb megyünk egy szinttel, akkor már az operatív vezetés szintjén is a megalapozatlan, öncélú döntésekkel találkozunk, ami felett senki nem gyakorol szakmai kontrollt. A mentőszolgálat mb. besorolású vezetése felhatalmazva érzi magát, hogy kvázi kinevezettként hosszú távú stratégiákról tartson roadshow-t a közeljövőben, a mentésügyön pedig olyan változtatásokat hajtson végre, ami már az esélyegyenlőség biztosításának rovására megy. Pusztán irigységből és szűklátókörűségből.
A megalapozatlan döntéseket és csillagháborús terveiket sorolhatnánk, de ma csak egy példát hozunk.
A légimentőknél korábban - nemzetközi példák alapján, a honi viszonyokat minden tekintetben figyelembe véve - amolyan "tejünk van, tőgyünk van, miért ne szoptassunk?" alapon, a helikopteres szolgáltatás akadályoztatása esetére ún. mentőorvosi kocsi (MOK) intézménye került bevezetésre. Voltak ennek előzményei otthon is, külföldön is, logikus volt hát, hogy a személyzet repülésre alkalmatlan időben a helikopterről átült egy személykocsiba és segítséget nyújtott a rászorulóknak.
Na, ma, a megfontolt és bölcs OMSZ vezetés, saját gatyájába pottyantván elrendelte a kapacitás megszüntetését, elkezdve ezzel a légimentés módszeres leépítését. Ehhez újra csak gratulálni lehet. Ahelyett, hogy bázisról bázisra, évről-évre fejlesztenék a szolgáltatást, leépítik azt. Holmi pénzhiányra hivatkozva. A kocsikat már árulják, de azért a zilletékes vezetőknek megmarad a kéklámpás autó mentős matricával, ami ha másra nem, hát arra jó lesz, hogy a buszsávban mehessenek bevásárolni.
Úgy látszik, hogy a felelős egészségügyi vezetés csak fejni szereti azt a tehenet, a többi nem számít. Tudják, talán nem kellett volna két év alatt a 4. ügyvezetőt és ki tudja hány egyéb sallang embert kinevezni, akkor talán megspórolhatták volna azt a közel 60 millió forintot, ami csak erre elment... A lényeg, hogy az alkalmatlan emberek kontraszelektált módon pozícióba kerüljenek, a politikus pedig szereptévesztve tündököljön.
Kicsit olyan ez, mint a Jancsó film. Fekete komédia arról, hogy három vidám sírásóból mi minden lehet. A többi ma úgy látszik, hogy tényleg baromira nem számít.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.