Tudatosan kerültem a politikai tartalmú posztokat. Álláspontom természetesen van, de a szakmai tárgyú publikációk terén hitelesebbnek éreztem magam, lévén, hogy mindig is szakmai munkát végeztem. Politikai elemzést végezzen más.
Most viszont kicsit elkalandozok, ha csak áthallás mentén is a területre, mert bevallom elegem lett. Ami miatt így döntöttem az a minapi hír, miszerint elítélte Magyarországot az EP (http://www.hir24.hu/kulfold/2012/02/16/magyarorszagrol-szavaz-az-europai-parlament/). Maga a hír és az azt követő - mindkét oldali - nyilatkozatok. Köztük barátaimé is, akiket egyébként minden tekintetben kifejezetten sokra tartok.
Hogy miből lett elegem? Abból, hogy idáig fajultak a dolgok. Lehet itt elmútnyócévezni, igen, meg orbánozni, igen, mindenkinek igaza van, de teljesen felesleges. Ahogy képtelen az ország a legfontosabb stratégiai kérdésekben is konszenzusra jutni, úgy ebben a kérdésben sem lesz egyetértés. Az álláspontot az üléspont határozza meg. Egy dolog azonban biztos, mondjuk ki, tény. Velünk, magyarokkal foglalkozik a fél világ, és sajnos nem a kimagasló teljesítmények, az értékek magasztalása, vagy épp a Balaton miatt, hanem mert elítélnek. Tökmindegy, hogy mi miatt, elemezze aki akarja, én nem fogom, engem az bánt, hogy amikor osztrák, német, angol barátaimmal, kollégáimmal beszélgetek, akkor sokszor úgy érzem, hogy nem tudok választ adni, csak igazat a miértekre, és lassan jobban szeretnék svéd, vagy albán lenni. Mert róluk vagy jót, vagy SEMMIT nem hallani.
A reakciók meg enyhén szólva is demagógok. "Gratulálnak" az EP-ben ülő nem-néppárti magyar képviselőknek. Szégyen! Írja egyik legbizalmasabb, amúgy jobboldali érzelmű barátom. Már megbocsáss, de miért lenne az? A szavazáson a jelenlévők egyszerű többsége által támogatott javaslatot fogadták el. A 315 támogató vokssal, 263 ellenszavazattal, 49 tartózkodás mellett elfogadott határozat az EP "súlyos aggodalmát" fejezi ki "a demokrácia gyakorlásával, a jogállamisággal, az emberi és szociális jogok gyakorlásával, a fékekkel és ellensúlyokkal, az egyenlőséggel és a diszkriminációmentességgel összefüggésben". A többség így döntött. Pont. Itthon meg a parlamenti többség dönt, ahogy akar, ez a demokrácia lényege. És abban is biztos vagyok, hogy ha kint máshogy döntöttek volna, akkor meg az lenne a narratíva, hogy Európa velünk van. Tehát ne tessék kettős mércét alkalmazni.
Osztjuk egymást, megosztjuk magunkat, kiabálunk kígyót-békát egymásra, pofozkodunk a szavakkal ahelyett, hogy dolgoznánk, vagy legalább hagynánk a másikat dolgozni. Pláne, ha ért is hozzá. A selejt és a férgese meg úgyis kihullik.
Ennyit a politikáról.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.