2011. október 4.
Nem sokkal ebéd után kezdődött az őrület.
Én dél körül végeztem a Hungaroringen, a MOK vezetéstechnikai tréninget egyeztettem. Füredről hívtak, hogy valamilyen bizonytalan eredetű esemény történt a közelben, személyi sérülésről nem tudnak, de olyan "furcsa infók vannak a rádióban". Gyanús lett a dolog, kéklámpa fel, irány Budaörs, TETRA közelbe, telefon mellé, valami volt a levegőben...
Ami aznap történt, mindenki előtt ismert. Sok száz ember mentette Magyarország valaha volt legnagyobb katasztrófájának áldozatait. Amit viszont nem tudnak - mert soha senki nem kérdezte, sőt voltak, akik tudatosan agyon is hallgatták: az ország történetének egyik legösszetettebb légimentési mentőakciója zajlott délután fél kettő és este 10 óra között.
Útközben érkezett az első megkeresés, van egy szemsérült kisgyerek Kolontáron, kérik a helikoptert. Czirner Jóskával egyeztettem, menjenek ki, de ha már repülnek, akkor nézzenek is szét fentről. 10 perc múlva megérkezett az első korrekt infó a levegőből a kiterjedésről, amiből sejteni lehetett, hogy komoly problémára, klasszikus tömeges eseményre, dinamikus kárhelyre számíthatunk.
Ahogy jöttek az infók egyre több sérültről, egyre kaotikusabb helyzetről, úgy léptünk mi is. A füredi gép után, amelyik átmenetileg Kolontáron maradt, a sármellékit riasztottuk a devecseri kárhelyre. Később felhoztuk Pécset is, majd negyedik egységként a budaörsi helikopter indult le.
Budaörsön megosztottuk a feladatokat. Kelemen Péter volt a koordinátor, vérprofi módon rádiózta végig a teljes napot. Ő tartotta a kapcsolatot a gépekkel, intézte a logisztikát, a tankolást és persze a keleti országrész "normál", napi munkáját is szervezte. Kapkodásnak, össze-visszaságnak nálunk nyoma sem volt.
Kádár Balázs orvosigazgatóként az egészségügyi társszervekkel, kórházakkal, az ÁNTSZ-szel tartotta a kapcsolatot, az OMSZ-os kárhelyparancsnokokkal egyeztetett a folyamatosan változó helyzetről, az ellátási igényekről.
Én a stratégiát határoztam meg, a KICS-csel egyeztettem, a katonai gépek bevetését és felszállását kezdeményeztem, a sajtóval tartottam a kapcsolatot.
Délután 3 körül látszott, hogy a sérültek száma egyre nő, a környék kórházai be fognak dugulni és a mentőhelikopterek kevesek lesznek a nagyszámú sérült elszállításához. (Alaptétel, hogy minél jobban szét kell teríteni a sérülteket, tehermentesítendő a kórházi oldal.) Ekkor döntöttem úgy, hogy amit évekig tervezgettünk, elméletben a katonai kollégákkal kidolgoztunk, közös egyetértésen alapuló szakmai koncepció szintjén mind az előző, mind a mostani honvédelmi miniszter asztalára letettünk, azt a gyakorlatban is próbáljuk ki.
Mindössze 3 telefon után, a budaörsi légimentő bázisról koordinált riasztás után a pápai kutató-mentő helikopter elindult Devecserre. Civil kezdeményezés után, szoros együttműködésben a mentőhelikopterekkel éles bevetésre indult a Magyar Honvédség gépe.
Tájékoztattam a KICS-et, hogy Budapestre is hozunk sérülteket katonai géppel. Tekintettel arra, hogy a Honvéd Kórház nem tudta direktben fogadni a honvédségi helikoptert, a budaörsi reptérre rendeltük a mentőautókat. El kell ismerni, a KICS és különösen Göndöcs Zsigmond korrekt és konstruktív volt. Nem kérdőjelezte meg a döntésünk helyességét, egyeztetett az ÁEK-kel, küldték a kocsikat a sérültekért a reptérre.
Időközben egy további gépet igényeltem a katonáktól, akik egy szolnoki szállító helikoptert tudtak adni. Vele több mint egy tucat sérültet hozattunk fel Budapestre.
A nap végéig összesen hat helikopter 29 súlyosan sérült embert szállított a különböző kórházakba. Mind a hat, egészségügyi munkát végző gép mozgását Budaörsről koordináltuk, a tudtunk nélkül az OMSZ nem küldhette őket sehova. A "Szikla" a legjobb partnerünk volt, Törőcsik Jenőék ugrottak minden kérésünkre. Szinte észrevétlenül elhárítottunk egy kisebb műszaki hibát, végrehajtottuk az ország modern légimentési rendszerének és a MH gépeinek első közös, éles bevetését. Este 10 felé irgalmatlanul kimerülten, de rengeteg tapasztalattal a hátunk mögött zártuk az első napot. Olyat tettünk, amit korábban soha senki.
A következmények? A sikert mindenki magáénak tudta be, csak volt kollégáimról felejtkeztek el (épp úgy, mint Massa balesete során...). A "köszönöm" szó senkinek nem hagyta el a száját ( www.kormany.hu/hu/nemzeti-eroforras-miniszterium/egeszsegugyert-felelos-allamtitkarsag/hirek/egeszsegugyi-szervezetek-reszesultek-elismeresben-a-vorosiszap-katasztrofa-altal-okozott-serulesek-ellatasaert ), pedig a légimentők igencsak megérdemelték volna az elimerést. Közel két tucat légimentő dolgozott közvetve, vagy közvetlenül a vörösiszap katasztrófa első két napján a kárhelyen, ennek fontosságát sajnos egyik "illetékes elvtárs" sem ismerte el, még az OMSZ-nál sem...
Az katonákkal való együttműködés szükségességét és létjogosultságát nem csak a közvetlen szakma vetette fel, civil portálokon is cikkeztek róla (ld.: www.kerozingozos.hu/2010/10/08/vorosiszap-katasztrofa-utolso-figyelmeztetes/ ). Sajnos a katonákkal közösen megírt, szakmai koncepcióból eddig vajmi kevés valósult meg, de a kis eredmény is eredmény. A tapasztalatok birtokában a MH helikoptere végre berepülhette a Honvéd Kórház leszállóját, a fénytechnika telepítése pedig közbenjárásunkra elkezdődött.
Az, hogy csak ennyi jutott, nem a mi hibánk. Férfimunka volt, a javából.
Emlékezzünk csendben.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
rockjano 2011.10.10. 12:01:01
Remek munka volt.
Sok sikert a továbbiakhoz.
És nagyon jó lenne ha ez a része is sokkal több forrást kapna a mentésnek.
Akármikor történhet egy még ennél is sokkal súlyosabb katasztrófa...
Háló Őr 2011.10.10. 12:28:53
mergo 2011.10.10. 12:43:56
klarky · http://kreport.blog.hu/ 2011.10.10. 12:51:47
Jó tudni, h van ami működik ebben az országban holott elég sokan dolgoznak rajta (főleg a politika), h lehetőleg minél nagyobb legyen a káosz.
Pedig a ti esetetek is bizonyítja, h nem a kisembereken múlik a felemelkedés, azokban benne van az akarat és a tettrekészség. De ha nem hagyják, csak úgy csinálnak mintha, akkor nincs mit tenni...
_pgpetike 2011.10.10. 13:33:42
randomburvi 2011.10.10. 13:53:28
StopSzmog 2011.10.10. 14:03:58
És köszönöm.
(a Honvéd Kórház miért nem tudta direktben fogadni a honvédségi helikoptert?)
fingerbangs 2011.10.10. 14:05:04
sirdavegd · http://midnight-rider.blog.hu/ 2011.10.10. 14:23:10
Idet 2011.10.10. 15:14:30
Reméljük, nem Paks lesz a legközelebb eldurranó objektum...
hallari 2011.10.10. 15:19:22
www.Bisex.hu · http://www.bisex.hu/aff/99e46a59d4f8188eda373d36ecd8cc3a 2011.10.10. 15:57:27
TUP 2011.10.10. 16:00:52
Ferri.HU · http://www.ferri.hu/ 2011.10.10. 16:22:07
Sokkal több elismerést és megbecsülést érdemelnének!
yoda-jedi 2011.10.10. 16:55:58
KÖSZÖNJÜK!
(helyettük egy magyar polgár)
ja és az írás is vérprofi munkáról árulkodik. sallangmentes tények.
Acmee 2011.10.10. 17:01:12
Dr.Betépett felhasználó 2011.10.10. 17:53:36
Módfelett Kényelmetlen 2011.10.10. 18:23:36
ellentengernagy 2011.10.10. 18:50:19
yoda-jedi 2011.10.10. 18:59:17
mert az állam impotens buta lusta debil intézményei miatt EGYRE TÖBB KATASZTRÓFA LESZ... egyre lejjeb van a léc...
tipante 2011.10.10. 19:06:38
A hivatalos dicséretet viszont általában olyanok osztják, akik közvetlenül nem vettek részt az eseményekben. Így azok részesülnek ebben, akiket befolyásos pártfogóik kellő súllyal tudnak képviselni a döntéshozónál.
Nos, az internetnek az egyik nagy haszna, hogy mindenki megírhatja a saját történetét és eljuttathatja a széles közönségnek. A hivatalos dicséret elmaradása önmagában lényegtelen. Ezzel amúgy is inkább csak magukat fényezik a politikusok. Az aggasztó az, hogy az erőforrások elosztásánál is ugyanazok a befolyásos pártfogók bábáskodnak, akik a dicséretosztásnál is súgnak. Mese nincs, szükség van az érdekérvényesítő képességre, ehhez megint csak jó segítség lehet az internet.
kinsbourne 2011.10.10. 21:08:17
Akiket megmentettek, nem felejtenek.
Crane (törölt) 2011.10.11. 13:48:08
Megértem azt a dühöt, amit éreznek azért, hogy a munkájuk nincs kellően megbecsülve és értékelve, de azt hiszem, egyetlen egy plecsni sem érhet fel azzal az elismeréssel, mint amikor egy megmentett ember kiejti a száján azt a szót, hogy "Köszönöm!".
És ezt ők tudják a legjobban! Ezért csinálják!
Nagyszerű emberek!
Mentés - másképp 2011.10.11. 16:08:32
yoda-jedi 2011.10.11. 16:13:53
ez helikopteres mentőbázis volt? független? alapítvány?
Mentés - másképp 2011.10.11. 17:18:57